150 éve vezették be az egységes mértékrendszert
Ferenc József osztrák császár és magyar király 1874. április 17-én szentesítette az egységes, tízes felosztású mértékrendszer (méter, kilogramm, liter) bevezetéséről szóló 1874. évi VIII. törvénycikket.
Az egységes mértékrendszer igénye igen régre nyúlt vissza, mert egyes országok, sőt akár egyes városok mértékegységei is gyakran különböztek egymástól, s ez a sokféleség számos nehézséget okozott mind az ipar, mind a kereskedelem területén, valamint akadályozta a tudomány fejlődését is. A megoldásra egészen a francia forradalomig kellett várni, mikor is a konvent 1793. augusztus 1-én határozatot fogadott el többek között a méterrendszer bevezetéséről is. Az ekkor kijelölt szakbizottság sokéves munkájának köszönhetően 1799. április 24-én bevezették az egységes, tizedes mértékrendszert. Az Osztrák–Magyar Monarchia az új mértékrendszerváltást csak 1874-ben törvényesítette, a mértékrendszer ténylegesen csak 1876. január l-ével lépett érvénybe, nyugdíjba küldve több ősi mértékegységet, mint amilyen a hüvelyk, a font vagy az akó volt.
A törvény hivatalos megjelenése az 1874. évi Országos Törvénytárban
Forrás: Országgyűlési Könyvtár
Közzétéve: 2024-05-02 10:45
Kategória: Évfordulók
A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.
De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)
A kötetet itt lehet előjegyezni.
