Lead

 

A cikksorozat az Országgyűléshez, az Országházhoz és a Kossuth térhez kapcsolódó jelentősebb évfordulókról emlékezik meg. A Parlament.hu kulturális hírei között hétről hétre megjelent cikkek összegyűjtve itt olvashatók el.

Évfordulók

75 éve adták át az első Kossuth-díjakat

Miután az Országgyűlés elfogadta a Kossuth-díj alapításáról szóló törvényjavaslatot, az 1948. évi XVIII. törvénycikknek megfelelően az első díjakat 1948. március 14-én, az 1848-as forradalom és szabadságharc centenáriumán adták át.

A kitüntetést az ország legkiválóbb tudósai, művészei, ipari munkása, földművesei vehették át, akik hozzájárultak az ország „újjáépítésének” sikeréhez. Az első 110 Kossuth-díjas között volt Bajor Gizi színésznő, Fejér Lipót matematikus, az író Déry Tibor és Füst Milán, Kovács Margit keramikus, Lukács György filozófus és esztéta, Molnár Erik történész, Somlay Artúr színész és Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus. Posztumusz díjat kapott mások mellett Bartók Béla zeneszerző, Derkovits Gyula festő és József Attila költő.

A díjat 1963 óta csupán kulturális és művészeti alkotó tevékenységért ítélik oda. 1991-től a kitüntetettek a pénzjutalom, az oklevél és a jelvény mellett egy Kossuth Lajost formázó emlékszobrot is kapnak. Az ünnepélyes átadó az Országház kupolacsarnokában zajlik.

Bajor Gizi színésznő a Kossuth-díj átadási ünnepségén, 1948. március 14.
Bajor Gizi színésznő a Kossuth-díj átadási ünnepségén, 1948. március 14.
Forrás: MTI/Bartos Péter

Közzétéve: 2023-03-14 09:30

Kategória: Évfordulók

Könyvajánló

 

A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.

De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)

A kötetet itt lehet előjegyezni.