Lead

 

A cikksorozat az Országgyűléshez, az Országházhoz és a Kossuth térhez kapcsolódó jelentősebb évfordulókról emlékezik meg. A Parlament.hu kulturális hírei között hétről hétre megjelent cikkek összegyűjtve itt olvashatók el.

Évfordulók

120 éve tartotta első ülését a képviselőház az új Országházban

1902. október 8-án az Országgyűlés képviselőháza gróf Apponyi Albert házelnök vezetésével megnyitotta első ülését az Országházban. Ezzel a magyar országgyűlés – mely 1848-ig főként Pozsonyban, majd Pesten különböző helyszíneken ülésezett – az 1840-es évek óta tervbe vett új és egyben állandó otthonra talált a Duna partján.

Az országgyűlési képviselők 1902 júniusában hagyták el az Ybl Miklós által 1865-ben tervezett és 1866 februárjára felépített ideiglenes pesti képviselőházat. Mivel az Országház teljesen új belső bútorzatot és berendezést kapott, a képviselőház a Sándor utcai (ma Bródy Sándor utca) épület teljes bútorzatát és használati tárgyait maga mögött hagyta.

Az első ülést megelőzően, október 4-én éjszaka, rendkívüli szenzációt és látványosságot keltve a teljes külső és belső villanyvilágítás felkapcsolásával először világították ki az Országházat, és így, vakító fényárban úszva mutatták be az elkészült épületet a nagyközönségnek és a meghívottaknak.

Az ideiglenes képviselőház szomszédságában, a Nemzeti Múzeumban ülésező főrendiház 1902 decemberében költözött át az Országházba. Első ülését – melyet gróf Csáky Albin házelnök díszes beszéde nyitott meg – december 22-én tartotta.


Rauscher Lajos: A képviselőházi ülésterem, 1900. Kiállítva az 1900-as párizsi világkiállításon
Forrás: Országgyűlés Hivatala Műszaki Főosztály Építészeti Osztály Tervtára

Az Országgyűlés korábbi helyszíneiről ad áttekintést az alábbi videó.

Közzétéve: 2022-10-08 08:30

Kategória: Évfordulók

Könyvajánló

 

A budapesti Országház Magyarország egyik legfontosabb, a nagyvilágban is legismertebb épülete. Senki nem tudja magát kivonni a Duna mentén magasodó épületóriás lenyűgöző hatása alól, amely az elmúlt száz évben a főváros, sőt az egész ország jelképe lett. A budapesti Országház annyiban is kivételes alkotás, hogy az egész épület és gyakorlatilag teljes díszítése, összes képzőművészeti alkotása jórészt egyetlen periódusban készült, továbbá hogy ezek többsége a mai napig eredeti formájában fennmaradt. Kiemelt jelentősége ellenére az Országházról eddig nem jelent meg az adatok és dokumentumok teljességén alapuló, részletes feldolgozás, vagyis nagymonográfia. Ezt a fájó űrt szándékozik betölteni jelen kötet, amely az egykorú írott, nyomtatott és tárgyi források gazdag tárházára támaszkodva született meg.

De a munka nem csak az Országház építésének történetét és művészeti kialakítását tárgyalja, hanem azt a szűkebb és tágabb társadalmi környezetet is, amelyben létrejött. A szöveget rendkívül gazdag és sokrétű képanyag kíséri. 2020 (1. kiadás), 2021 (2. kiadás, javított utánnyomás)

A kötetet itt lehet előjegyezni.